Áprily Lajos, született Jékely Lajos (Brassó, 1887. november 14. – Budapest, 1967. augusztus 6.) József Attila-díjas (1954) költő, műfordító

A művészdinasztia „feje” 1887. november 14-én született Brassóban. Néhány elszórt, csekély visszhangra lelt költői próbálkozás után viszonylag későn hallatta nyilvánosan igazi hangját. Előtte magyar-német szakos középiskolai tanárként robotolt 17 éven át Nagyenyed városában, amelyre így emlékezett: „Éltem az enyedi jelent és könyvtári kötetek, iskolai gyűjtemények és kirándulókedvű geológus- és történelemprofesszorok társaságában éltem az enyedi múltat.” Kedvenc időtöltése a vadon felfedezése volt, tanítványaival gyakran járt a környező hegyekbe túrázgatni. A természet iránt érzett szeretete élete végéig megmaradt, lírájának kiapadhatatlan forrása volt a vadregényes erdélyi táj páratlan szépsége.

Viharokból kibomló új világért
csak álmom volt, nem lobbanó vitám.
Rohamra nem harsogtam riadókat
jövő-ködökbe zúgó trombitán.

Bővebben itt